EFOP-3.6.2-16-2017-00005 Ultragyors fizikai folyamatok atomokban, molekulákban, nanoszerkezetekben és biológiai rendszerekben
Témák
Ultrarövid lézerimpulzusok terében mozgó töltött részecskék (Földi Péter)
Az utóbbi években nagy érdeklődést váltott ki az a lehetőség, hogy intenzív lézerek tere részecskegyorsításra is felhasználható. Bár így a hagyományos részecskegyorsítóknál lényegesen kompaktabb eszközökkel lehetne nagyenergiás részecskenyalábot létrehozni, magának a nyalábnak a tulajdonságai egyelőre még elmaradnak a hagyományos gyorsítókban produkálható paraméterektől. A diplomamunka során a lézertérben mozgó töltött részecskék elméleti leírását lehet elsajátítani, továbbá konkrét kísérleti elrendezések elemzése a feladat.
A téma összhangban van az EFOP-3.6.2-16-2017-00005 projekt kutatási céljaival
Előismeret: Jeles/jó jegyek elméleti fizikából és matematikából.
Fény-anyag kölcsönhatás a femtoszekundumos időskálán: félklasszikus és teljesen kvantumos leírás (Földi Péter)
Napjainkban egyre gyakoribbak azok a lézerrendszerek, amelyek ultrarövid, femtoszekundumos időtartamú elektromágneses impulzusokat képesek szolgáltatni. Így vizsgálhatóvá, sőt esetlegesen kontrollálhatóvá váltak hasonló időskálán lezajló atomi-molekuláris vagy szilárdtestekben lezajló folyamtok. A fény-anyag kölcsönhatás elméleti leírása szempontjából ez az időskála, illetve az ide kapcsolódó kevés ciklusú lézerimpulzusok hatása túlmutat a problémakör hagyományos tárgyalásán. A diplomaunka témája a fent leírt lézerimpulzusok és anyagi rendszerek kölcsönhatásának vizsgálata, jellemzően időtartományban.
A téma összhangban van az EFOP-3.6.2-16-2017-00005 projekt kutatási céljaival
Előismeret: Jeles/jó jegyek elméleti fizikából és matematikából.
Analitikus és numerikus számítások ultrarövid fényimpulzusokkal gerjesztett atomi és szilárdtest rendszerek modellezésére (Földi Péter)
Ultrarövid fényimpulzusok anyaggal való kölcsönhatásának elméletében az alapvető egyenletek jól ismertek, ugyanakkor megoldásuk gyakran komoly numerikus számításokat igényel. A diplomamunka készítése során először lehetőség adódik az elméleti alapok megismerésére, majd a szükséges numerikus készségek is elsajátíthatók. A számítógéppel kapott eredményeket ezután összevetjük a nem nagy számban létező, így a területen kiemelkedően fontos analitikusan megoldható modell jóslataival, és maghatározzuk e modellek alkalmazhatóságának határait.
A téma összhangban van az EFOP-3.6.2-16-2017-00005 projekt kutatási céljaival
Előismeret: Jeles/jó jegyek elméleti fizikából és matematikából.