University of Szeged | Faculty of Science and Informatics | Institute of Physics | University Library | arXiv | |


Head of Department
Dr. Péter Földi
associate professor, PhD
Melinda Juhászné Miklós
Address: Tisza L. krt. 84-86. H-6720 Szeged, Hungary
[Map and accessibility ]
Phone/fax: +36 62 544 368
mmelinda @


Dr. Péter Földi
head of department
associate professor, PhD
room: 234/A, phone: 54-4807
Dr. Mihály Benedict
deputy head of department
professor, DSc
room: 234/B, phone: 54-4369
Dr. Attila Czirják
research fellow, PhD
honorary associate professor
room: 234/A, phone: 54-4807
Dr. László Fehér
professor, DSc
room: 234/C, phone: 54-4811
Dr. Árpád László Gergely
professor, DSc
room: 232, phone: 54-4529
Dr. Iván Gyémánt
r. associate professor, CSc
room: 228, phone: 54-4282
Dr. Ferenc Iglói
professor, DSc
room: 228, phone: 54-4282
Dr. Zoltán Keresztes
associate professor, PhD
room: 229, phone: 54-4813
Dr. György Papp
r. associate professor, CSc
room: 229, phone: 54-4813
PhD students, predoctoral fellowal fellows, teching assistants
Barna Fekecs
PhD student
Attila Fóris
MSc student, TA
Bence Gábor
PhD student
room: 230
Cecília Nagy
PhD student
room: 229
Ákos Gombkötő
predoctoral fellow
room: 230, phone: 54-4663
Bence Juhász
PhD student
room: 230, phone: 54-4663
bencebtgk@ gmail. com
József Kasza
PhD student
Jozsef.Kasza@ eli-alps. hu
István Magashegyi
predoctoral fellow
room: 230, phone: 54-4663
Péter Mike
PhD student
room: 230, phone: 54-4663
mikpet94@ gmail. com
Tamás Pető
PhD student
room: 230, phone: 54-4663
petotamas0@ gmail. com
Bence Racskó
PhD student
room: 231
daeron806@ gmail. com
Krisztina Sallai
MSc student, TA
Bálint Morgan Szilasi
PhD student
szilasibm@ gmail. com
Former colleagues and external lecturers
Dr. Ferenc Bogár
senior research fellow, PhD
honorary associate professor
phone: 54-4593
Dr. Piroska Dömötör
assistant professor, PhD
Dr. Tamás F. Görbe
assistant professor, PhD
Dr. Szabolcs Hack
hack.szabolcs@ physx.u-szeged. hu
Dr. Gábor Paragi
senior research fellow, PhD
paragi@ sol. cc.
phone: 54-4593
Dr. Zsuzsanna Varga
r. associate professor
Dr. Sándor Varró
Wigner RCP, HAS
scientific advisor, DSc
Mrs. Melinda Juhászné Miklós
room: 227, phone: 54-4368
mmelinda @
Mrs. Zsuzsanna Zergényi
room: 227, phone: 54-4368
Dr. Ayadi Viktor
Dr. Horváth Zsolt
Dr. Juhász Róbert
Dr. Karsai Márton
Dr. Kálmán Orsolya
Dr. Kovács Zoltán
Dr. Majorosi Szilárd
Dr. Mikóczi Balázs
Dr. Paragi Gábor
Dr. Pusztai Béla Gábor
Dr. Roósz Gergő
Dr. Serényi Tamás
Dr. Szabó Lóránt Zsolt
Dr. Szaszkó-Bogár Viktor


Research topics in the Department

Gravitational Phenomena Integrable Systems
Quantum Theory of Atoms and Light Statistical Physics

Integrable Systems (László Fehér and collaborators)

Exactly solvable (“integrable”) models play important role in almost all branches of physics. Behind solvability there usually lurks a corresponding symmetry, which also underlies the singular mathematical beauty of the integrable systems. László Fehér has been working on this area for a long time: after studies of Kepler-like systems his research focused on models of conformal field theory and their symmetry algebras, then on soliton equations and dynamical Yang-Baxter structures. In the last few years one-dimensional many-body systems of Calogero-Moser-Sutherland and Ruijsenaars-Schneider type occupied his attention. These models appear in several fields of physics and possess close ties to interesting areas of mathematics. The main goal of on-going research is to develop a unified group-theoretic understanding of these models and their duality relations, principally by applying methods of Hamiltonian reduction.

The geometry behind Hamiltonian reduction and Ruijsenaars duality
Selected papers
  1. B. Cordani, L. Fehér and P.A. Horváthy, Kepler-type dynamical symmetries of long-range monopole interactions, J. Math. Phys. 31, 202-211 (1990). [PDF]
  2. J. Balog, L. Fehér, L. O'Raifeartaigh, P. Forgács and A. Wipf, Toda theory and W-algebra from a gauged WZNW point of view, Ann. Phys. (N. Y.) 203, 76-136 (1990). [PDF]
  3. L. Fehér, L. O'Raifeartaigh, P. Ruelle, I. Tsutsui and A. Wipf, On Hamiltonian reductions of the Wess-Zumino-Novikov-Witten theories, Phys. Rep. 222, 1-64 (1992). [PDF]
  4. L. Fehér, J. Harnad and I. Marshall, Generalized Drinfeld-Sokolov reductions and KdV type hierarchies, Commun. Math. Phys. 154, 181-214 (1993). arXiv:hep-th/9210037
  5. J. de Boer and L. Fehér, Wakimoto realizations of current algebras: an explicit construction, Commun. Math. Phys. 189, 759-793 (1997). arXiv:hep-th/9611083
  6. J. Balog, L. Fehér and L. Palla, Chiral extensions of the WZNW phase space, Poisson-Lie symmetries and groupoids, Nucl. Phys. B 568, 503-542 (2000). arXiv:hep-th/9910046
  7. L. Fehér, I. Tsutsui and T. Fülöp, Inequivalent quantizations of the three-particle Calogero model constructed by separation of variables, Nucl. Phys. B 715, 713-757 (2005). arXiv:math-ph/0412095
  8. L. Fehér and B.G. Pusztai, A class of Calogero type reductions of free motion on a simple Lie group, Lett. Math. Phys. 79, 263-277 (2007). arXiv:math-ph/0609085
  9. L. Fehér and C. Klimcik, Self-duality of the compactified Ruijsenaars-Schneider system from quasi-Hamiltonian reduction, Nucl. Phys. B 860, 464-515 (2012). arXiv:1101.1759 [math-ph]
  10. L. Fehér and I. Marshall, Global description of action-angle duality for a Poisson-Lie deformation of the trigonometric $BC_n$ Sutherland system , Ann. Henri Poincaré 20, 1217-1262 (2019). arXiv:1710.08760 [math-ph]
  11. L. Fehér, Poisson-Lie analogues of spin Sutherland models , Nucl. Phys. B 949, 114807 (2019). arXiv:1710.08760 [math-ph]
  12. L. Fehér, Bi-Hamiltonian structure of Sutherland models coupled to two u(n)*-valued spins from Poisson reduction , Nonlinearity 35, 2971–3003 (2022). arXiv:2109.07391 [math-ph]



2023. October 19. Thursday 1 PM

Speaker: Sándor Varró (Wigner RCP, ELI-ALPS)
Title: Explicitness theorem of János Neumann and Hilbert spaces of holomorf functions in quantum-optics.
Abstract (in Hungarian) | Slides


2023. October 5. Thursday 1:30 PM

Speaker: Tamás Kiss
Title: Quantum communication today and tomorrow
Abstract (in Hungarian) | Slides

2023. October 5. Thursday 1 PM

Speaker: Péter Ádám
Title: Multiplexed single-photon sources
Abstract (in Hungarian) | Slides

2023. April 27. Thursday 1 PM

Speaker: Róbert Trényi (University of the Basque Country, Wigner RCP)
Title: Activation of metrologically useful genuine multipartite entanglement
Abstract (in Hungarian) | Slides

2022. October 13. Thursday 1 PM

Speaker: Sándor Varró (Wigner RCP, ELI-ALPS)
Title: Squeezed photon number eigenstates and squeezed heat radiation
Abstract (in Hungarian) | Slides

2022. September 15. Thursday 12:30
(joint seminar with the Department of Geometry)

Speaker: Bence Racskó (Department of Theoretical Physics, University of Szeged)
Title: Inverse problem in the calculus of variations
Abstract (in Hungarian) | Slides

2022. April 21. Thursday 1 PM

Speaker: Gergő Roósz (Wigner RCP, ELKH)
Title: Entanglement between electrons and phonons
Abstract (in Hungarian) | Slides

2022. March 24. Thursday 1 PM

Speaker: Attila Czirják (Department of Theoretical Physics, University of Szeged, ELI-ALPS)
Title: The role of quantum-interference in tunneling ionization of atoms induced by high intensity Laser pulse
Abstract (in Hungarian) | Slides

2022. February 24. Thursday 1 PM

Speaker: István Magashegyi (Department of Theoretical Physics, University of Szeged)
Title: Laser pulse characterization by induced current in solid: theoretical model
Abstract (in Hungarian) | Slides

2020. March 19. Thursday 1 PM

Speaker: Gergő Roósz (Insitute of Theoretical Physics, TU Dresden)
Title: Interacting Majorana modes at surfaces of noncentrosymmetric superconductors
Kivonat | Előadás

2020. February 13. Thursday 1 PM

Speaker: Balázs Újfalussy (Wigner RCP, Budapest)
Title: Non-conventional pair states in superconductors
Abstract | Slides

2019. December 11. Wednesday 1 PM

Speaker: László Fehér (Department of Theoretical Physics, University of Szeged and Wigner RCP, Budapest)
Title: Spin Ruijsenaars--Sutherland models from reduction of a bi- Hamiltonian hieararchy on the cotangent bundle of the Lie group U(n)
Abstract | Slides

2019. November 28. Thursday 1 PM

Speaker: Szabolcs Csonka (BUTE, Department of Physics)
Title: Spin polarization induced by Rashba-effect in BiTeBr
Abstract | Slides

2019. October 9. Wednesday 4 PM

Speaker: Andrei Zotov (National Research University Higher School of Economics, Moscow, Russia and Steklov Mathematical Institute of Russian Academy of Sciences, Moscow, Russia)
Title: Quantum-classical dualities in integrable systems
Abstract | Slides

2019. September 19. Thursday 1 PM

Speaker: Gábor Czakó (Department of Physical Chemistry and Materials Science, University of Szeged)
Title: Computer-animated atomic-resolution movies revealing the dynamics and novel mechanisms of chemical reactions
Abstract (in Hungarian) | Slides

2019. May 23. Thursday 1 PM

Speaker: Péter Forgács (HAS Wigner RCP, Budapest)
Title: Localized nonlinear gravitational waves - "geons" - in asymptotically anti de Sitter space-times
Abstract (in Hungarian) | Slides

2019. April 18. Thursday 1 PM

Speaker: Zoltán Zimborás (HAS Wigner RCP, Budapest)
Title: Decomposition of unitary gates and quantum computing
Abstract (in Hungarian) | Slides

2019. March 14. Thursday 1 PM

Speaker: Tamás Vértesi (HAS, Institute for Nuclear Research, Debrecen)
Title: Useful correlations from bound entangled states
Abstract (in Hungarian) | Slides

2019. February 19. Monday 4 PM

Speaker: János Asbóth (HAS Wigner RCP, Budapest)
Title: Detecting Topological Invariants via Weak Measurements and Losses
Abstract | Slides

2019. February 14. Thursday 1 PM

Speaker: Lajos Diósi (Wigner RCP, RMI)
Title: Quantum control and semiclassical quantum gravity
Abstract | Slides

2018. December 12. Wednesday 1 PM

Speaker: Iglói Ferenc (HAS Wigner RCP, Budapest and DTP, University of Szeged )
Title: Exact quantum relaxation and metastability of lattice bosons with cavity-induced long-range interactions
Abstract (in Hungarian) | Slides

2018. November 8. Thursday 1 PM

Speaker: Tamás Sándor Bíró (Wigner Research Centre for Physics, Budapest )
Title: About the Unruh temperature
Abstract | Slides

2018. October 25. Thursday 1 PM

Speaker: István Magashegyi (Department of Theoretical Physics, University of Szeged)
Title: Light controlled dynamics of charge carriers
Abstract (in Hungarian) | Slides

2018. October 15. Monday 11 AM

Speaker: Dezső Horváth (HAS Wigner RCP, Budapest and HAS INR, Debrecen)
Title: Experimental test of CPT invariance at CERN
Abstract (in Hungarian) | Slides

2018. September 27. Thursday 4 PM

Speaker: Maxime Fairon (Department of Applied Mathematics, University of Leeds)
Title: Understanding the Calogero-Moser system with double Poisson brackets
Abstract | Slides

2018. September 25. Tuesday 10 AM
(joint seminar with the Analysis Department)

Speaker: Fumio Hiai (Tohoku University, Sendai, Japan)
Title: Different quantum $f$-divergences in quantum systems
Abstract | Slides

2018. May 8. Tuesday 10 AM
(joint seminar with the Analysis Department)

Speaker: Martin Hallnäs (Chalmers University of Technology and University of Gothenburg)
Title: Exceptional orthogonal polynomials and quasi-invariance
Abstract | Slides

2018. April 12. Thursday 1 PM

Speaker: András László (HAS Wigner RCP, Budapest)
Title: On the quantification of GR effects in muon g-2 and EDM experiments
Abstract (in Hungarian) | Slides

2018. March 22. Thursday 4 PM

Speaker: Balázs Gyenis (HAS, Research Centre for the Humanities, Institute of Philosophy, Budapest)
Title: Approach towards equilibrium and the interpretation of probability
Abstract (in Hungarian) | Slides

2018. March 8. Thursday 2:30 PM
(joint seminar with the Geometry Department)

Speaker: Bozidar Jovanovic (Mathematical Institute SANU, Belgrade, Serbia)
Title: Symmetries and noncommutative integrability
Abstract | Slides

2018. February 22. Thursday 1 PM

Speaker: Péter Surján (ELTE TTK, Institute of Chemistry)
Title: Resummation of Divergent Rayleigh Schrödinger perturbation series
Abstract | Slides

2018. January 30. Tuesday 1 PM

Speaker: Zoltán Keresztes (SZTE TTIK Department of Theoretical Physics)
Title: Secular dynamics of precessing compact binaries
Abstract (in Hungarian) | Slides (in Hungarian)

2017. December 14. Thursday 1 PM

Speaker: Tamás Fülöp (BUTE Department of Energy Engineering)
Title: Probability current in zero-spin relativistic quantum mechanics
Abstract (in Hungarian) | Slides (in Hungarian)

2017. November 16. Thursday 4:30 PM

Speaker: Gabriella Böhm (Wigner FK, RMI, Budapest)
Title: Quantum Symmetries
Abstract (in Hungarian) | Slides

2017. September 21. Thursday 1 PM

Speaker: Orsolya Kálmán (Wigner FK, SZFI, Budapest)
Title: Measurement-induced nonlinear transformations and their possible application for quantum informational tasks
Abstract (in Hungarian) | Slides

2017. September 14. Thursday 1 PM

Speaker: Gábor Vattay (ELTE TTK Department of Physics of Complex Systems)
Title: On the Trans-Turing Machine
Abstract (in Hungarian) | Slides

2017. May 18. Thursday 1 PM

Speaker: Monika Van Leeuwen-Polner (Department of Applied and Numerical Mathematics, University of Szeged; ELI-Alps)
Title: Scattering of ultrashort electromagnetic pulses on a system of two parallel current sheets: The role of the radiation reaction and of the time delay
Abstract | Slides

2017. April 13. Thursday 1 PM

Speaker: Tamás F. Görbe (Department of Theoretical Physics, University of Szeged)
Title: Integrable many-body systems of Calogero-Ruijsenaars type
Abstract | Slides (in Hungarian)

2017. April 5. Wednesday 3 PM

Speaker: József Pitrik (Department of Analysis, Budapest University of Technology and Economics)
Title: Entropies and divergences
Abstract (in Hungarian) | Slides (in Hungarian)

2017. March 29. Wednesday 3 PM

Speaker: Simon Ruijsenaars (Department of Applied Mathematics, University of Leeds, UK)
Title: A relativistic conical function and its descendants
Abstract | Slides

2017. March 16. Thursday 1 PM

Speaker: János Balog (Wigner RCP, RMI)
Title: Effective potential in relativistic scattering theory
Abstract (in Hugarian) | Slides

2017. February 23. Thursday 1 PM

Speaker: Gábor Zsolt Tóth (Wigner RCP, RMI)
Title: Construction of conserved currents in gauge theories in the presence of fixed fields
Abstract (in Hugarian) | Slides

2017. February 9. Thursday 1 PM

Speaker: Imre Barna (Wigner RCP, RMI; ELI-Alps)
Title: Ionization of helium
Seminars in 2016
Seminars in 2015
Seminars in 2014
Seminars in 2013

Calendar of Seminars

A szegedi Elméleti Fizikai Tanszék története

Előzmények, további olvasmányok

A Szegedi Tudományegyetem története
A fizika Szegeden [Tanszékcsoporti honlapon]

      Az alábbi történeti összefoglaló a 90 éves a szegedi természettudományi képzés című egyetemi kiadványban jelent meg 2011-ben.

Az Elméleti Fizikai Tanszék

Nyomtatóbarát változat

      Az Elméleti Fizikai Tanszék első vezetője Ortvay Rudolf (1885–1945) volt. Ortvay Rudolf Farkas Gyula (1847–1930) tanítványa a kolozsvári egyetemen. Ortvay Rudolf élete hosszú ideig összeforrt a Ferencz József Tudományegyetemmel. Egyetemi tanulmányait Göttingenben fejezte be, ahol abban az időben elsősorban a matematika volt felülmúlhatatlan: David Hilbert, Hermann Minkowski és Felix Klein hatása végigkísérte Ortvayt egész pályáján. 1909-ben Tangl Károly professzor meghívására Kolozsvárra ment asszisztensnek. A tanári munka mellett a folyadékok dielektromos állandója nyomásfüggésével foglalkozott. Ebből írta doktori disszertációját, de érdeklődése az elméleti fizikához húzta. Ösztöndíjjal Zürichben Peter Debye mellett, majd Münchenben Arnold Sommerfeld mellett dolgozott. 1915-ben magántanári kinevezést kapott, és ugyanebben az évben a nyugdíjba vonuló Farkas Gyula helyére nevezték ki nyilvános rendkívüli tanárnak a Ferencz József Tudományegyetemen. Az egyetemmel ő is Pestre költözik. 1920 őszén nyilvános rendes tanár lesz, Szegeden az egyetem megnyitásától, 1921-től látta el az Elméleti Fizikai Intézet vezetői teendőit. Kezdetben nem adta fel budapesti lakását, ingázott a két város között, de mind több szállal kötődött a szegedi egyetem életéhez. Az 1923/24-es tanévben a Matematikai és Természettudományi Kar dékánja lett. 1924 és 1927 között ő szerkesztette a szegedi Acta természettudományi értekezéseit. Oktatói munkásságának legjelentősebb fejezete Szegeden a Bevezetés az anyag korpuszkuláris elméletébe című előadássorozata. (Érdekességként megemlítjük, hogy ezt az előadást József Attila, az 1924/25-ös tanévben az egyetem hallgatója is felvette az indexébe). Az előadások anyagát könyv formában is megjelentette, sőt akadémiai székfoglalójául is ennek a könyvnek az ismertetését választotta 1925-ben. Szegedi működése 1928-ban szakadt meg, amikor a budapesti Elméleti Fizikai Intézet igazgatója lett, Fröhlich Izidor helyén. A munkát ott folytatta, ahol abbahagyta Szegeden, de a budapesti egyetem helyzetéből következően jóval több lehetőség birtokában tovább alapozta a korszerű magyar elméleti fizikát.
      Ortvay távozása után átmenetileg a Kísérleti Fizikai Intézet akkori vezetője, Fröhlich Pál (1889–1949) látta el az Elméleti Fizikai Tanszék vezetői teendőit is, majd 1930-ban az akkorra már jelentős tudományos sikereket elért fizikust, Bay Zoltánt (1900–1992) hívta meg az egyetem. Bay Zoltán egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, majd doktorálását követően ösztöndíjasként négy évet töltött Berlinben. Tudományos tevékenységét ez idő alatt a Physikalisch- Technische Reichsanstaltban, valamint a berlini egyetem Fizikai-Kémiai Intézetében fejtette ki. Az aktív nitrogénre vonatkozó kutatásai során e gázban spektroszkópiai úton szabad nitrogénatomokat mutatott ki. Vizsgálati eredményeit idézni kezdte a nemzetközi szakirodalom. Eredményesek voltak a hidrogénmolekula folytonos ultraibolya spektrumára vonatkozó vizsgálatai is. Ezen a területen mutatkozott meg először Bay Zoltánnak az az adottsága, amely pályafutása során mindvégig jellemezte: rendkívüli áttekintő képességével meglátta a tisztán tudományos kutatás alkalmas eredményeiben a felhasználás lehetőségét, és kiváló gyakorlati érzékkel fejlesztette találmánnyá a technika szférájába átültetett gondolatot. A tanszékvezetői székét elfoglaló fiatal professzor nem tagadta meg a kísérleti fizika iránti elkötelezettségét, és a rendelkezésére álló szerény lehetőségek között laboratóriumot rendezett be magának a jelenlegi Kísérleti Fizikai Tanszék második emeletén. A témát és a kísérleti technikát készen hozta Berlinből. Ottani utolsó vizsgálatai, melyről már idehaza a Mathematikai és Physikai Lapokban számolt be, ritkított gázokban létrehozott nagyintenzitású áramlökésekre vonatkoztak. A Szegeden elvégzett vizsgálatok igazolták Bay még Berlinben megfogalmazott sejtését: az intermittáló áramlökések által kiváltott színkép jellegét a nagy áramintenzitások határozzák meg. Az eredményen túlmenően a kifejlesztett kísérleti technika értékes segédeszközül szolgált azoknak a kutatóknak, akik az ívkisülésben lejátszódó egyéb jelenségek vizsgálatával foglalkoztak. Az eszköz alkalmas volt ugyanis olyan nagy áramerősségek rövid időtartamú előállítására, amelyeket folyamatos üzemben, laboratóriumi méretű kisülési cső nem viselne el. 1934 júniusában Bay megírt egy teljesen elméleti fizikai tárgyú cikket, amelyben kis elmozdulások mechanikai úton való felnagyításával foglalkozott. Nagyítóeszközül csuklónégyszöget választva, megvizsgálta a rendszer kinetikáját, valamint az elérhető szögnagyítás mértékét. A dolgozat klasszikus mechanikai probléma kifejtésének tűnt, a gyakorlati alkalmazás legcsekélyebb lehetősége nélkül. Ugyanez év végén azonban megjelent az Orvosi Hetilap 50. számában egy cikk Bay Zoltán tollából, Egy új rendszerű elektrokardiográphról címmel. A dolog előzménye az, hogy Purjesz Béla és Rusznyák István belgyógyászokkal beszélgetve azokat a fogyatékosságokat feszegették, melyek a korábbi, a szíváramokat erősítés nélkül kijelző EKG-k használhatóságát korlátozzák. A két orvosprofesszor ösztönzésére és tanácsai alapján egy olyan elektrokardiográfot szerkeszt, amely felhasználja a rádiócsöves erősítőtechnikát. Bay Szegeden kezdte művelni azt a kutatási területet, amelynek problémaköre hosszú évtizedekre lekötötte érdeklődését. A témaválasztás nem előzmények nélküli. Berlinben került kapcsolatba Walther Wilhelm Bothéval (1891–1957), aki 1925-ben végezte el – Geigerrel együtt – a Compton-effektusra vonatkozó klasszikus kísérletét. Bay a sugárzás szórásának általánosabb problematikáját kezdte vizsgálni a saját építésű Geiger-Müller-számlálókkal. A nagyteljesítményű eszköz tényleges megépítésére azonban már Bay új munkahelyének laboratóriumában került sor. 1936-ban ugyanis elfogadta az egyeteminél lényegesen kedvezőbb kutatási lehetőségeket kínáló Egyesült Izzó ajánlatát, ahol megbízást kapott a gyártelep kutatólaboratóriumának vezetésére.
      Bay Zoltán után átmenetileg újra Fröhlich Pál lett a tanszékvezető, majd az 1939–40-es tanévben őt Gombás Pál (1909–1971) követte, aki 1941-ben az egyetemvisszahelyezéssel Kolozsvárra került.
      Széll Kálmán (1884–1952) – 1940-től haláláig vezette az Elméleti Fizikai Tanszéket – tudományos pályáját a hazai és külföldi egyetemeken folytatott tanulmányainak befejezése után, 1910-ben kezdte meg azoknak a részletes vizsgálatoknak a közzétételével, amelyeket a termoelektromos jelenségek termodinamikai kapcsolatainak felderítése terén végzett. Kutatómunkáját ezután két és fél évtizedes gimnáziumi tanári tevékenysége közben is rendszeresen folytatta. Főleg a statisztikai mechanika diszciplínája kötötte le érdeklődését, s számos figyelemre méltó eredményt tartalmazó dolgozata jelent meg hazai és külföldi folyóiratokban a gázok és a sugárzás energiaingadozásairól, valamint a két- és többatomos gázok rotációs és rezgési entrópiájáról. Miután 1936-ban egyetemi szakelőadóvá, majd egyetemi tanárrá nevezték ki, elsőrendű feladatának tartotta az elméleti fizika csaknem egész területét felölelő előadásainak gondos kidolgozását. A nagy felelősséget és elfoglaltságot jelentő egyetemi oktatással párhuzamosan végezte tudományos kutatásait; nevezetesen, több tanulmányban foglalkozott a gázoknak az újabb kvantumstatisztika szerinti viselkedésével, tragikus halála előtt pedig a kritikus ingadozások elméletéről szóló munkájának befejezésén dolgozott. Nemcsak mint tudományos kutató, mint a statisztikai fizika elismerten kiváló művelője, és nemcsak mint a tudomány fejlődésével az előadásaiban is lépést tartó, hallgatóit mindenben segítő és támogató professzor szerzett magának nagy érdemeket, hanem mint a tudomány eredményeinek lelkes ismertetője, szélesebb körökhöz szóló közvetítője is.
      Széll Kálmán halála után, 1952-ben Horváth János (1922–1970) a debreceni egyetemről került a szegedi Elméleti Fizikai Tanszék élére. Szegedre hívásában döntő szerepe volt Budó Ágostonnak és egykori tanárának, Szőkefalvi-Nagy Béla professzornak. Horváth János 1944-ben Szegeden szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát, 1942 és 45 között díjas gyakornoka, 1944 novemberétől 1945 februárjáig megbízott vezetője volt a szegedi egyetem Elméleti Fizikai Tanszékének. Ezután Gombás Pál ajánlásával a Műegyetem Kémiai Fizikai Tanszékén, majd Szalay Sándor meghívására a debreceni egyetem Orvoskari Fizikai Intézetében dolgozott. Az elméleti fizika nagyon különböző területein tevékenykedett, és ért el jelentős tudományos eredményeket. Kezdetben a kvantumkémiai és általában az atomfizikai többtest-probléma vizsgálatába kapcsolódott be. 1948 óta a tanszéken működött ugyanis a vegyész végzettségű Pauncz Rezső (1920–), aki az országban elsőként vezette be a képzésbe a Kvantumkémia tantárgyat. A Gombás Pál és iskolája által kifejlesztett módszereket alkalmazták és fejlesztették tovább. Pauncz Rezső pályája meredeken ívelt fel 1956 után, amikor is külföldre távozott. Horváth János érdeklődése ezután a differenciálgeometrián alapuló fizikai térelméletek felé fordult. Az 50-es években az elemi részek rendszerezésének munkájába kapcsolódott be a nemlokális térelméletek keretei között, később ebből önállóan továbblépve a vonalelem-geometriák által adott matematikai lehetőségek fizikai felhasználásával foglalkozott. Könyveit és jegyzeteit (közülük talán legismertebbek a Termodinamika és statisztikai mechanika és az Optika) sok évfolyam fizikus és tanárszakos hallgatói használták. Tanítványai szerették és tisztelték, csodálták nagy tudását, sokoldalúságát, szigorát. Előadásaiban a fizika színes, élő világként bontakozott ki, nemcsak a fizika ismerete, hanem szeretete is sugárzott róla. Élénk nemzetközi tudományos levelezést folytatott. Sokrétű és eredményes tudománypolitikai és tudományszervezői tevékenységet fejtett ki. Elévülhetetlen szerepet játszott a fizikus szak 1966-os szegedi elindításában. Hosszú éveken át tagja volt az Akadémia Fizikai Bizottságának. Életének 48 éve során csaknem húsz évet dolgozott az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csongrád Megyei Csoportjában, előbb elnökségi tagként, majd elnökként.
      1970-ben, Horváth János halála után Gilde Ferenc (1928–) vette át a tanszék vezetését. Működése ideje alatt folytatódtak a nagy hagyományokra visszatekintő kvantumkémiai kutatások (Berencz Ferenc, Maráz Vilmos), majd a 70-es évek közepétől nagyobb hangsúlyt kaptak a szilárdtestfizikában is alkalmazható módszerek, továbbá megkezdődött a fémklaszterek elektronszerkezetének és az elektron-molekula rugalmas ütközéseknek a tanulmányozása (Benedict Mihály, Gyémánt Iván, Papp György, Varga Zsuzsanna). A 80-as évek elejétől egyre jelentősebbé vált a sugárzásanyag kölcsönhatás vizsgálata (Benedict Mihály), és sikeres kutatások folytak a fotoszintetizáló rendszerek elektrontranszport-folyamatának tanulmányozása terén is (Vass Imre).
      1983-ban a kvantumkémia kiváló kutatóját, Kapuy Ede (1928–1999) professzort hívták meg az Elméleti Fizikai Tanszék élére, és ezzel ismét fellendült – a térbelileg kiterjedt rendszerek vizsgálatán belül – olyan kvantumkémiai módszerek kidolgozása és konkrét alkalmazása, amelyek az elektronkorrelációt is figyelembe veszik. Jelentős eredmények születtek a lokális és nemlokális hatások szétválasztása, továbbá egy nyílt héjú önkonzisztens módszer kifejlesztése terén (Kapuy Ede, Bartha Ferenc, Bogár Ferenc). A 90-es évek elején került a tanszékre – a Statisztikus fizika tantárgy óraadójaként – Iglói Ferenc, a Központi Fizikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója. Kapuy professzor nyugdíjba vonulása után, 1993-ban a tanszékvezetői székben először Gyémánt Iván (1944–), majd Benedict Mihály (1948–) követték egy-egy félévre és Iglói Ferenc (1952–) két félévre mint megbízott tanszékvezetők.
      1995–2008 között, Gyémánt Iván tanszékvezetése alatt sikeresen folytatódott a kicserélődés, a korreláció és a polarizáció szerepének tanulmányozása a sűrűségfunkcionál elméletben, a belső héj ionizációs energiák kiszámításában, az elektron-molekula ütközésekben, valamint a fémklaszterekben (Gyémánt Iván, Varga Zsuzsa), és fontos eredmények születtek a félvezetők elektrontranszportjának elméletében (Papp György). Emellett a tanszék kutatási témái sokrétűbbé váltak, amit erősített az új rendszerű doktori (PhD) képzés elindulása is. Minden évben egy vagy két új doktorandusz kapcsolódott be az itt folyó oktatásba és kutatásba. A fokozat megszerzését követően közülük többen a hazai és külföldi egyetemek, kutatóintézetek oktatói és/vagy kutatói lettek. Iglói Ferenc és tanítványai kiemelkedő eredményeket értek el a statisztikus fizikában, nevezetesen az inhomogén, rendezetlen rendszerek vizsgálatában, a fázisátalakulások kritikus exponenseinek analitikus és numerikus meghatározásában és a hálózatok statisztikus elméletében. 1995-ben került a tanszékre Fehér László, a matematikai fizika, azon belül az integrálható rendszerek és a konform térelmélet nemzetközi hírű kutatója. Az ő révén korábbi munkahelyével, a Bolyai Intézettel is szorosabbá vált a tanszék kapcsolata, tanítványa, Pusztai Gábor jelenleg is az Analízis Tanszék oktatója. Ez idő alatt formálódott ki Benedict Mihály vezetésével a kvantumelmélet elvi kérdéseivel, a kvantumoptikával, a fény és atomi rendszerek koherens kölcsönhatásával foglalkozó új kutatói generáció, közülük Czirják Attila és Földi Péter jelenleg is a tanszék oktatói. Jelentős kutatásokat végeztek a gravitáció elméletében a 90-es évek közepétől a tanszékhez kötődő Gergely Árpád László és tanítványai. Toró Tibor (1931–2010), a temesvári egyetem professzora tizenöt évig a tanszék vendégprofesszoraként tartott nagy érdeklődést keltő asztro-részecskefizikai, valamint – a 20. század vezető fizikusairól – tudománytörténeti előadásokat.
      2008-tól 2012 végéig Benedict Mihály vezette a tanszéket, ahol az előző időszak sikeres témáinak folytatása mellett az évtized közepétől kezdve néhány újabb területen is számottevő visszhangot keltő munkák születtek. Ide tartoznak az ún. nanomágnesek sugárzási tulajdonságaira vonatkozó kutatások, másrészt a félvezetőkben mozgó elektronok spinjének kvantumos manipulálását célzó spintronika területén elért és jelentős nemzetközi idézettséget hozó eredmények (Benedict Mihály, Földi Péter, Kálmán Orsolya).


© Department of Theoretical Physics