SZTE | TTIK | Fizikai Intézet | Egyetemi Könyvtár | Neptun | Telefonkönyv | arXiv | |

Általános információ

Tanszékvezető
Dr. Fehér László
egyetemi tanár, az MTA doktora
Tanszéki iroda
Varga Erika ügyintéző
Cím: 6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 84-86.
[Térkép és megközelítés ]
Tel/fax: +(62) 544 368

Munkatársak

Oktatók
Dr. Fehér László
tanszékvezető
egyetemi tanár, az MTA doktora
szoba: 234/C, tel: 54-4811
www.staff.u-szeged.hu/~lfeher/
Dr. Benedict Mihály
tanszékvezető helyettes
egyetemi tanár, az MTA doktora
szoba: 234/B, tel: 54-4369
www.staff.u-szeged.hu/~benedict/
Dr. Czirják Attila
tud. munkatárs
c. egyetemi docens, PhD
félállásban
szoba: 234/A, tel: 54-4807
www.staff.u-szeged.hu/~czirjak/
Dr. Dömötör Piroska
egyetemi adjunktus, PhD
szoba: 229, tel: 54-4813
titan.physx.u-szeged.hu/~dpiroska/
Dr. Földi Péter
egyetemi docens, PhD
félállásban
szoba: 234/A, tel: 54-4807
titan.physx.u-szeged.hu/~foldi/
Dr. Gergely Árpád László
egyetemi tanár, az MTA doktora
félállásban
szoba: 232, tel: 54-4529
www.staff.u-szeged.hu/~gergely/
Dr. Görbe Tamás Ferenc
egyetemi adjunktus, PhD
szoba: 231, tel: 54-4809
www.staff.u-szeged.hu/~tfgorbe/
Dr. Gyémánt Iván
ny. egyetemi docens
a fizikai tudomány kandidátusa
szoba: 228, tel: 54-4282
www.staff.u-szeged.hu/~gyemant/
Dr. Iglói Ferenc
egyetemi tanár, az MTA doktora
félállásban
szoba: 228, tel: 54-4282
www.szfki.hu/~igloi/
Dr. Keresztes Zoltán
egyetemi adjunktus, PhD
félállásban
szoba: 229, tel: 54-4813
Dr. Papp György
ny. egyetemi docens, a fizikai tudomány kandidátusa
szoba: 229, tel: 54-4813
www.staff.u-szeged.hu/~pgy/
 
       
Doktoranduszok, predoktori ösztöndíjasok, demonstrátorok
Gábor Bence
MSc hallgató, demonstrátor
gabbence95@ gmail. com
Gombkötő Ákos
PhD hallgató
gombk.ak@gmail.com
Hack Szabolcs
PhD hallgató
Hack.Szabolcs@physx. u-szeged. hu
Magashegyi István
PhD hallgató
Majorosi Szilárd
predoktor
szoba: 230, tel: 54-4663
Mike Péter
PhD hallgató
szoba: 230, tel: 54-4663
mikpet94@gmail.com
Racskó Bence
MSc hallgató, demonstrátor
daeron806@ gmail. com
Szabó Lóránt Zsolt
predoktor
szoba: 231, tel: 54-4809
www.staff.u-szeged.hu/~szlzs/
       
Korábbi munkatársak és vendégoktatók
Dr. Bogár Ferenc
tud. főmunkatárs
c. egyetemi docens, PhD
tel: 54-4593
www.staff.u-szeged.hu/~bogar/
Dr. Paragi Gábor
tud. főmunkatárs, PhD
paragi@ sol. cc. u-szeged.hu
tel: 54-4593
www.mdche.u-szeged.hu/supra/index.php?page=ParagiG
Dr. Varga Zsuzsanna
ny. egyetemi docens
Dr. Varró Sándor
MTA Wigner FK SZFI
tud. tanácsadó
egyetemi magántanár
az MTA doktora
www.szfki.hu/~vs/
Dr. Roósz Gergő

szoba: 231, tel.: 54-4809
www.stud.u-szeged.hu/Roosz.Gergo/
 
       
Adminisztratív munkatársak
Varga Erika
ügyintéző
szoba: 227, tel: 54-4368
Zergényi Jánosné
hivatalsegéd
szoba: 227, tel: 54-4368
     
Néhány korábbi hallgatónk
Dr. Ayadi Viktor
Dr. Horváth Zsolt
Dr. Juhász Róbert
Dr. Karsai Márton
Dr. Kálmán Orsolya
Dr. Kovács Zoltán
Dr. Mikóczi Balázs
Dr. Paragi Gábor
Dr. Pusztai Béla Gábor
Dr. Serényi Tamás
Dr. Szaszkó-Bogár Viktor

Oktatás


Információk


Alapképzés (BSc)


Mesterképzés (MSc)


Doktori képzés (PhD)


Tudományos Diákkör (TDK)


Jegyzetek


Demonstrátori pályázat (2016-2017. tanév I. félévre)


Az Elméleti Fizikai Tanszék szívesen veszi MSc hallgatók jelentkezését demonstrátori pozíció betöltésére a következő tárgyak oktatásában:

  • Lineáris algebra fizikusoknak
  • Elméleti mechanika
  • egyéb elméleti fizikai tárgy
Érdeklődő hallgatók a tanszékvezetőnek küldött e-mailben vagy személyesen jelentkezzenek!

Fehér László, 2016. április 29.


Nyári szakmai gyakorlat az Elméleti Fizikai Tanszéken (2018)



Aktuális témakiírások az Elméleti Fizikai Tanszéken


Attoszekundumos kvantumfizika (Czirják Attila)

Erős és rövid lézerimpulzusok és atomok kölcsönhatását felhasználva attoszekundumos fényimpulzusok állíthatóak elő, amelyek új távlatokat nyitottak a fény-anyag kölcsönhatás vizsgálatában, pl. a szegedi ELI-ben is fog üzemelni ilyen fényforrás. A gyakorlat célja megismerkedni a téma alapjaival, és elindítani a hallgató saját elméleti vagy numerikus (TDK illetve szakdolgozati) kutatási témáját.

Előismeret: Jeles/jó jegyek elméleti fizikából és matematikából.


Attoszekundumos fényimpulzus előállítása nemlineáris Thomson-szórással (Hack Szabolcs és Czirják Attila )

A nemlineáris Thomson-szórás a klasszikus elektrodinamika egyik legalapvetőbb jelensége, amikor relativisztikus sebességre gyorsított elektron kölcsönhat erős lézertérrel. Ez a folyamat használható másodlagos sugárforrásként attoszekundumos fényimpulzus előállítására. A gyakorlat célja megismerkedni a téma alapjaival, és elindítani a hallgató saját elméleti vagy numerikus (TDK illetve szakdolgozati) kutatási témáját.

Előismeret: Jeles/jó jegyek elméleti fizikából és matematikából.


A fázistér geometriája és a hamiltoni redukció (Fehér László)

Egzaktul megoldható problémák a fizika sok területén fontosak és a matematika központi fejezeteihez is szorosan kapcsolódnak. Ilyen „integrálható” rendszerek vizsgálatának egyik hatásos módszere a hamiltoni szimmetria redukció. A hallgató megismerkedhet a módszer matematikai alapjaival, amelyet később kutatási problémák megoldásához alkalmazhat.

Előismeret: Analitikus mechanika tárgy minimum jó szintű teljesítése, matematikai-fizikai affinitás, szakszöveg olvasáshoz angol nyelvtudás.


Gravitációs hullámok (Gergely Árpád László és Keresztes Zoltán)

A gravitációs hullámokat az általános relativitáselmélet 100 éve jósolta meg, közvetlen kimutatásukat a LIGO Tudományos Kollaboráció 2016-ban jelentette be, ebben a munkában a kutatócsoportunk is részt vett. Gravitációs hullámok az erős gravitáció (erősen görbült téridő) tartományokból érkezhetnek hozzánk. Ilyenek az Ősrobbanás előtti inflációs korszak, illetve az összeolvadó feketelyuk-párosok, melyek aktív galaxismagokban is előfordulnak, és akkréciós folyamatokkal, energetikus jet-képződéssel is kapcsolatba hozhatók. A gravitációs hullámok analitikus (egzakt és perturbatív), valamint numerikus módszerekkel tanulmányozhatók, illetve elektromágneses kísérő jelenségek, valamint nagyenergiás kozmikus részecskék és neutrínó-kibocsátás jellemzik őket. A nyári gyakorlat során a hallgatók az irodalom feldolgozása és számolási / programozási feladatok végrehajtásán keresztül ismerkednek a területtel.

Előismeret: Angol nyelvtudás, számolási és programozási készség, szakmai alkalmasság megítélése személyes elbeszélgetés / eddigi tanulmányi eredmények figyelembevételével.


Időfüggő nanoelektronikai problémák (Földi Péter)

Az utóbbi időkben a kísérleti technológia fejlődése lehetővé tette szilárdtest rendszerekben a töltéshordozók PHz sebességű kontrollját. A gyakorlat folyamán betekintést nyerhetünk ezeknek az ultragyors folyamatoknak a dinamikájába, miközben a transzportfolyamatok leírásának alapjaival is megismerkedünk. Fő célunk a lézerimpulzussal létrehozott áramok kvantummechanikai leírása. Az elsajátított módszerek szilárdtest rendszerek mellett általánosabb szóráselméleti problémák kezelésére is alkalmasak.

Előismeret: Jeles/jó jegyek elméleti fizikából és matematikából.


A bolyongás problémája és egyszerű fizikai alkalmazásai (Iglói Ferenc)

A bolyongással kapcsolatos legegyszerűbb eredmények áttekintése után azok általánosításait és egyszerű fizikai alkalmazásait kell áttanulmányozni.

Előismeret: Nincs.


Szakdolgozati (BSc) témakiírások az Elméleti Fizikai Tanszéken (2017)



Aktuális témakiírások az Elméleti Fizikai Tanszéken


Kölcsönható töltésrendszer mozgásegyenlete a késleltetés figyelembe vételével (Benedict Mihály)

Mozgó töltések rendszere nem konzervatív, a mágneses erő sebességfüggő, és a mozgó töltés által keltett mező is változik. A mozgás Newton-féle leírása helyett ilyen bonyolult esetben a Lagrange-Hamilton formalizmus alkalmazása vezethet eredményre. A feladat a megfelelő mozgásegyenletek tanulmányozása.

Irodalom: Landau-Lifsic: Elméleti Fizika II, Jackson: Klasszikus Elektrodinamika

Előismeret: Elméleti mechanika, Elektrodinamika, Angol nyelvismeret szükséges


A fény pályaimpulzusnyomatékának klasszikus elektrodinamikai tárgyalása (Benedict Mihály)

A Maxwell egyenletek jól ismert síkhullám megoldásán túl számos további megoldása van, amelyek sajátossága, hogy a polarizációs tulajdonságaik által meghatározott perdületen túlmenően is szállíthatnak kvantált impulzusnyomatékot. A feladat ezeknek a hullámformáknak a tanulmányozása.

Előismeret: Elméleti mechanika, Elektrodinamika, Angol nyelvismeret szükséges


A Toda molekula: egy nevezetes klasszikus integrálható rendszer (Fehér László)

Egzaktul megoldható sokrészecske rendszerek talán legtöbbet kutatott osztályát alkotják a Toda rendszerek, amelyek egy dimenzióban mozgó, exponenciális függvénnyel adott potenciállal kölcsönható tömegpontokat írnak le. Bár az ezek között is legegyszerűbb "Toda molekula" tanulmányozása kb. 40 éve folyik, a téma manapság is érdekes matematikai-fizikai kérdések forrása. A hallgató feladata a Toda rendszerekkel és általánosításaikkal kapcsolatos ismeretek elsajátítása és áttekintése után a nyitott kérdések tisztán elméleti, analitikus vizsgálata, amelyre még intenzívebb módon később TDK illetve MSc dolgozat készítése is lehetőséget nyújthat.

Előismeret: Matematikai készség és érdeklődés, "analitikus mechanika" tárgy előzetes teljesítése minimum négyes érdemjeggyel, angol nyelvtudás irodalmazáshoz

Vállalt hallgatói létszám: 1 hallgató


Időfüggő kvantummechanikai problémák (Földi Péter)

Külső terek hatására egy kvantumrendszer dinamikáját meghatározó Hamilton-operátor gyakran explicit időfüggéssel rendelkezik. A tervezett munka ilyen rendszerek időfejlődésének a megismerésére irányul, párhuzamosan alkalmazott, egymást kiegészítő analitikus és numerikus módszerekkel. Az eszközkészlet elsajátítása és az alapvető modellek megismerése jó kiindulópontot szolgáltat lézerrel kölcsönható atomi, molekuláris vagy nanoméretű rendszerek vizsgálatához, de szilárdtestfizikai transzportproblémák megoldásához is.

Előismeret: Jeles/jó jegyek elméleti fizikából és matematikából


Gravitációs szabadsági fokok a skalár-tenzor elméletekben (Gergely Árpád László)

Az általános relativitáselméletet általánosító legegyszerűbb gravitációs elméletek a metrikus tenzor mellett egy skalármezőt is tartalmaznak. Amennyiben a skalármező dinamikájára egyszerű egyenlet vonatkozik (Jordan frame) a metrikára az Einstein-egyenletnél bonyolultabb egyenlet adódik. Konformis átskálázás után lehetséges azonban olyan metrikát találni, melyre az Einstein egyenlet vonatkozik (Einstein frame), ebben az esetben viszont a skalármező dinamikája bonyolultabb. A szakirodalomban elterjedt állítás, hogy a kétféle leírás ekvivalens fizikához vezet, nevezetesen a gravitációs szabadsági fokok azonosak. A szakdolgozat célja a kétféle leírásban adódó gravitációs hullámok összehasonlítása, különös tekintettel a skalár-tenzor elméletekben fellépő ötféle polarizációra.

Előismeret: Elemi differenciálgeometria, általános relativitáselmélet, és angol nyelv


A bolyongás problémája és egyszerű fizikai alkalmazásai (Iglói Ferenc)

A bolyongással kapcsolatos legegyszerübb eredmények áttekintése után azok általánosításait és egyszerű fizikai alkalmazásait kell áttanulmányozni.


Spin-dominált hullámforma fáziskorrekcióinak vizsgálata (Gergely Árpád László és Keresztes Zoltán)

A spin-dominált hullámformák a jelentősen eltérő tömegekkel rendelkező fekete lyuk kettősök által kisugárzott gravitációs hullámokat modellezik. A szakdolgozat célja e hullámformák 2.5, 3, 3.5 poszt-newtoni rendű fáziskorrekcióinak a meglévő (fázisban 2 poszt-newtoni rendig pontos) hullámforma kódba történő implementálása és a korrekcióknak a hullámformákra gyakorolt hatásainak tanulmányozása.

Előismeret: Differenciálgeometriai és általános relativitáselméleti alapok, angol nyelv ismeret


Diplomamunka (MSc) témakiírások az Elméleti Fizikai Tanszéken (2017)



Aktuális témakiírások az Elméleti Fizikai Tanszéken


Kölcsönható töltésrendszer mozgásegyenlete a késleltetés figyelembe vételével (Benedict Mihály)

Mozgó töltések rendszere nem konzervatív, a mágneses erő sebességfüggő, és a mozgó töltés által keltett mező is változik. A mozgás Newton-féle leírása helyett ilyen bonyolult esetben a Lagrange-Hamilton formalizmus alkalmazása vezethet eredményre. A feladat a megfelelő mozgásegyenletek tanulmányozása.

Irodalom: Landau-Lifsic: Elméleti Fizika II, Jackson: Klasszikus Elektrodinamika

Előismeret: Elméleti mechanika, Elektrodinamika, angol nyelvismeret szükséges.


A fény pályaimpulzusnyomatékának klasszikus elektrodinamikai tárgyalása (Benedict Mihály)

A Maxwell egyenletek jól ismert síkhullám megoldásán túl számos további megoldása van, amelyek sajátossága, hogy a polarizációs tulajdonságaik által meghatározott perdületen túlmenően is szállíthatnak kvantált impulzusnyomatékot. A feladat ezeknek a hullámformáknak a tanulmányozása.

Előismeret: Elméleti mechanika, Elektrodinamika, angol nyelvismeret szükséges.


Relativisztikus integrálható sokrészecske-rendszerek (Fehér László)

1986-ban Ruijsenaars és Schneider felfedezték, hogy bizonyos relativisztikusan invariáns mezőegyenletek (pl. az ún. sine-Gordon egyenlet) részecskeszerű, szoliton megoldásait véges szabadsági fokú klasszikus és kvantummechanikai rendszerekkel lehet modellezni. Ezek a modellek tetszőleges részecskeszám esetén egzaktul megoldhatóak. A diplomamunka célja a háttérismeretek elsajátítása után a Ruijsenaars-Schneider modellek olyan aktuális kérdéseinek vizsgálata, amelyek csoportelméleti és analitikus mechanikai módszerekkel tárgyalhatóak.

Előismeret: "Analitikus mechanika" és "Szimmetriák a fizikában" tárgyak minimum jó szintű teljesítése, matematikai-fizikai affinitás, angol nyelvtudás.


Időfüggő kvantummechanikai problémák (Földi Péter)

Külső terek hatására egy kvantumrendszer dinamikáját meghatározó Hamilton-operátor gyakran explicit időfüggéssel rendelkezik. A tervezett munka ilyen rendszerek időfejlődésének a megismerésére irányul, párhuzamosan alkalmazott, egymást kiegészítő analitikus és numerikus módszerekkel. Az eszközkészlet elsajátítása és az alapvető modellek megismerése jó kiindulópontot szolgáltat lézerrel kölcsönható atomi, molekuláris vagy nanoméretű rendszerek vizsgálatához, de szilárdtestfizikai transzportproblémák megoldásához is.

Előismeret: Jeles/jó jegyek elméleti fizikából és matematikából.


Ultrarövid lézerimpulzusok terében mozgó töltött részecskék (Földi Péter)

Az utóbbi években nagy érdeklődést váltott ki az a lehetőség, hogy intenzív lézerek tere részecskegyorsításra is felhasználható. Bár így a hagyományos részecskegyorsítóknál lényegesen kompaktabb eszközökkel lehetne nagyenergiás részecskenyalábot létrehozni, magának a nyalábnak a tulajdonságai egyelőre még elmaradnak a hagyományos gyorsítókban produkálható paraméterektől. A diplomamunka során a lézertérben mozgó töltött részecskék elméleti leírását lehet elsajátítani, továbbá konkrét kísérleti elrendezések elemzése a feladat.

A téma összhangban van az EFOP-3.6.2-16-2017-00005 projekt kutatási céljaival

Előismeret: Jeles/jó jegyek elméleti fizikából és matematikából.


Fény-anyag kölcsönhatás a femtoszekundumos időskálán: félklasszikus és teljesen kvantumos leírás (Földi Péter)

Napjainkban egyre gyakoribbak azok a lézerrendszerek, amelyek ultrarövid, femtoszekundumos időtartamú elektromágneses impulzusokat képesek szolgáltatni. Így vizsgálhatóvá, sőt esetlegesen kontrollálhatóvá váltak hasonló időskálán lezajló atomi-molekuláris vagy szilárdtestekben lezajló folyamtok. A fény-anyag kölcsönhatás elméleti leírása szempontjából ez az időskála, illetve az ide kapcsolódó kevés ciklusú lézerimpulzusok hatása túlmutat a problémakör hagyományos tárgyalásán. A diplomaunka témája a fent leírt lézerimpulzusok és anyagi rendszerek kölcsönhatásának vizsgálata, jellemzően időtartományban.

A téma összhangban van az EFOP-3.6.2-16-2017-00005 projekt kutatási céljaival

Előismeret: Jeles/jó jegyek elméleti fizikából és matematikából.


Analitikus és numerikus számítások ultrarövid fényimpulzusokkal gerjesztett atomi és szilárdtest rendszerek modellezésére (Földi Péter)

Ultrarövid fényimpulzusok anyaggal való kölcsönhatásának elméletében az alapvető egyenletek jól ismertek, ugyanakkor megoldásuk gyakran komoly numerikus számításokat igényel. A diplomamunka készítése során először lehetőség adódik az elméleti alapok megismerésére, majd a szükséges numerikus készségek is elsajátíthatók. A számítógéppel kapott eredményeket ezután összevetjük a nem nagy számban létező, így a területen kiemelkedően fontos analitikusan megoldható modell jóslataival, és maghatározzuk e modellek alkalmazhatóságának határait.

A téma összhangban van az EFOP-3.6.2-16-2017-00005 projekt kutatási céljaival

Előismeret: Jeles/jó jegyek elméleti fizikából és matematikából.


Fekete lyukak vizualizációjával kapcsolatos jelenségek a skalár-tenzor elméletekben (Gergely Árpád László)

A fekete lyukak bár definíció szerint láthatatlanok, jelentős hatással vannak elektromágneses sugárzást kibocsájtó környezetükre. A hatás megnyilvánulhat a fénypályák elhajlásában (gravitációs lencsézés), a körülötte keringő plazmakorong sugárzásában és az általa keltett mágneses tér kialakításában, mely nagyenergiás részecskékből álló jet kialakulásához vezet. Ezen folyamatok látványos szemléltetését láthattuk nemrég az Interstellar filmben, de ezeket komoly szakcikkek is ismertetik. A diplomamunka célja a jelenségkör megértése, majd kiterjesztése az Einstein gravitációelméletét általánosító legegyszerűbb gravitációs elméletekben megjelenő fekete lyukakra.

Előismeret: Bevezetés az általános relativitáselméletbe előadás jó vagy jeles elvégzése, angol nyelvtudás.


Határátmenetek tulajdonságai elektromágneses és gravitációs terekben, plazmákban (Gergely Árpád László)

Különböző közegeket elválasztó határfelületeken való áthaladáskor az elektromágneses és gravitációs térmennyiségek egyik része folytonosan változik, másik része ugrást szenved el, melynek nagyságát a felületi forrás határozza meg. Hasonló jelenségek következnek be plazmában is, ha két plazmaréteg áramlási sebessége különböző. Utóbbi esetben ismert jelenség a Kelvin-Helmholtz instabilitás, mely látványos atmoszférikus jelenségekhez is vezet. A diplomammunka célja az említett jelenségek rendszerezése majd a Kelvin-Helmholtz instabilitás analógiáinak keresése gravitációs rendszerekben (például lökéshullámok által elválasztott kozmikus tartományokban).

Előismeret: Elektrodinamika és Bevezetés az általános relativitáselméletbe előadások jó vagy jeles elvégzése, angol nyelvtudás.


Sötét anyag modellek vizsgálata galaktikus forgásgörbék és diszperziós sebességek segítségével (Gergely Árpád László és Keresztes Zoltán)

A galaxisokat nagyméretű, a barionikus komponensnél átlagban tízszer nagyobb tömegű, láthatatlan sötét anyag halo dominálja. Ennek tanulmányozása a látszó komponensek keringési sebességének és a sebesség diszperziójának vizsgálatán keresztül lehetséges. A diplomamunka célja a módszerek elsajátítása, az általános sebességdiszperziós modellek analitikus és numerikus vizsgálata, valamint konkrét sötét anyag modellek tesztelése.

Előismeret: Bevezetés az általános relativitáselméletbe előadás jó vagy jeles elvégzése, angol nyelvtudás, programozási készség (Maple, C, Gnuplot).


Rendezetlen kvantum spinláncok renormálása (Iglói Ferenc)

Kvantum rendszerek alapállapotában T=0 hőmérsékleten bekövetkező fázisátalakulások erősen befolyásolják ezen rendszerek alacsonyhőmérsékletű termodinamikai viselkedését. A mintába befagyott rendezetlenség jelenlétében vizsgáljuk ezen fázisátalakulás tulajdonságait. Az egyszerűség kedvéért egydimenzióban dolgozunk és a renormálási csoport módszer különböző variánsait használjuk. Analitikus számolásokat és numerikus, számítógépes vizsgálatokat is végzünk.

Előismeret: Kvantummechanika és statisztikus fizika jeles/jó jegyekkel, angol nyelvtudás az irodalmazáshoz.


Spines részecske mozgása forgó fekete lyuk téridőben (Keresztes Zoltán)

A kompakt kettős rendszerek mozgásának tárgyalása több évtizedre tekint vissza. Ennek ellenére egészen napjainkig fedeznek fel új típusú pályamozgásokat. Igen érdekes példák erre azok a nagy excentricitású pályák, amelyeken a pericentrum közelében a sokkal kisebb tömegű próbatest igen közel kerül a központi nagytömegű objektumhoz. A pericentrum elfordulás pedig olyan sebes, hogy annak környezetében tartózkodva a próbatest többször körbejárja a nagyobb tömegűt, amíg újra megtudja közelíteni az apocentrumot. Ennek eredményeképpen több levelű lóhereszerű pályák rajzolódnak ki. E ráközelítő-pörgő ("zoom-whirl") pályákat 2002-ben fedezték fel abban a határesetben, amikor a próbatest sajátperdülete (spinje) elhanyagolható a másikéhoz képest (próbarészecske geodetikus mozgása Kerr-téridőben). A diplomamunka céljai: i) megállapítani, hogyan módosítja a próbarészecske spinje a ráközelítő-pörgő pályákat, ii) a spin irányának numerikus fejlesztése a Mathisson–Papapetrou–Dixon-egyenletek alapján.

Előismeret: Bevezetés az általános relativitáselméletbe előadás jó vagy jeles elvégzése, angol nyelvtudás.


Fizikus Teaház - Bemutatkozik az Elméleti Fizikai Tanszék


  • Mikor? 2015. április 1. (szerda) 18:00
  • Hol? Bay Zoltán Tanterem (BO-202-3)

Tervezett program (~10-15 perces előadások)

  • Gyémánt Iván: Lánczos Kornél élete [Előadás]
  • Czirják Attila: Atomok és fény kölcsönhatása femto- és attoszekundumos időskálán [Előadás]
  • Roósz Gergő: Rendeződés és dinamika soktest rendszerekben [Előadás]
  • Gergely Árpád László, Keresztes Zoltán: Gravitáció és kozmológia [Előadás]
  • Fehér László: Szimmetriák és integrálhatóság [Előadás]
  • Papp György: Alacsony dimenziós elektronok

Beharangozó

Rendezvényünk fő célja az Elméleti Fizikai Tanszéken folyó kutatások bemutatása, amellyel informálni szeretnénk a Nyári szakmai gyakorlat, Projektmunka, TDK, Szakdolgozat vagy Diplomamunka lehetőségek iránt érdeklődő hallgatóinkat:

  • Mit és hogyan csinál a fizikus, különös tekintettel az elméleti fizikus?
  • Hallgatóként milyen munkához lehet csatlakozni?
  • Milyen előismeretek, készségek és képességek szükségesek ehhez?
Közvetlen, kötetlen hangú rendezvényünkre minden érdeklődőt szeretettel várunk!


Kutatás


Tanszékünk munkatársainak főbb kutatási területei

Atomok és fény kvantumelmélete Gravitációelmélet
     
Integrálható rendszerek Statisztikus fizika


Integrálható rendszerek (Fehér László és munkatársai)

Egzaktul megoldható ("integrálható") modellek fontos szerepet játszanak a fizika szinte minden ágában. A megoldhatóság hátterében általában valamilyen szimmetria áll, amely az integrálható rendszerek extrém matematikai szépségét is garantálja. Fehér László kutatásai hosszú idő óta erre a területre esnek, Kepler-szerű rendszerektől kezdve konform térelméleti modelleken és szimmetria algebráikon át szoliton egyenletek és klasszikus dinamikai Yang-Baxter struktúrák vizsgálatáig. Az utóbbi évek kiemelt témája Calogero-Moser-Sutherland és Ruijsenaars-Schneider típusú egydimenziós sokrészecske rendszerek leírása. Ezek a modellek a fizika számos területén megjelennek és sok szálon kapcsolódnak a matematika érdekes fejezeteihez. A kutatás fő célja a modellek és dualitási relációik egységes csoportelméleti értelmezésének kidolgozása, elsősorban hamiltoni redukciós módszerek alkalmazásával.


A hamiltoni redukció és Ruijsenaars dualitás geometriája
Válogatott publikációk
  1. B. Cordani, L. Fehér and P.A. Horváthy, Kepler-type dynamical symmetries of long-range monopole interactions, J. Math. Phys. 31, 202-211 (1990). [PDF]
  2. J. Balog, L. Fehér, L. O'Raifeartaigh, P. Forgács and A. Wipf, Toda theory and W-algebra from a gauged WZNW point of view, Ann. Phys. (N. Y.) 203, 76-136 (1990). [PDF]
  3. L. Fehér, L. O'Raifeartaigh, P. Ruelle, I. Tsutsui and A. Wipf, On Hamiltonian reductions of the Wess-Zumino-Novikov-Witten theories, Phys. Rep. 222, 1-64 (1992). [PDF]
  4. L. Fehér, J. Harnad and I. Marshall, Generalized Drinfeld-Sokolov reductions and KdV type hierarchies, Commun. Math. Phys. 154, 181-214 (1993). arXiv:hep-th/9210037
  5. J. de Boer and L. Fehér, Wakimoto realizations of current algebras: an explicit construction, Commun. Math. Phys. 189, 759-793 (1997). arXiv:hep-th/9611083
  6. J. Balog, L. Fehér and L. Palla, Chiral extensions of the WZNW phase space, Poisson-Lie symmetries and groupoids, Nucl. Phys. B 568, 503-542 (2000). arXiv:hep-th/9910046
  7. L. Fehér, I. Tsutsui and T. Fülöp, Inequivalent quantizations of the three-particle Calogero model constructed by separation of variables, Nucl. Phys. B 715, 713-757 (2005). arXiv:math-ph/0412095
  8. L. Fehér and B.G. Pusztai, A class of Calogero type reductions of free motion on a simple Lie group, Lett. Math. Phys. 79, 263-277 (2007). arXiv:math-ph/0609085
  9. L. Fehér and C. Klimcik, Self-duality of the compactified Ruijsenaars-Schneider system from quasi-Hamiltonian reduction, Nucl. Phys. B 860, 464-515 (2012). arXiv:1101.1759 [math-ph]

Publikációk


Az alább látható listán a tanszék munkatársai által az utóbbi 10 évben publikált tudományos közleményeket gyűjtőttük össze. A lista a Magyar Tudományos Művek Tára adatbázis alapján készült, ahol korábban publikált cikkek és kutatók egyéni publikációs listái is megtalálhatók.

Szeminárium


Aktuális szeminárium

2018. május 8. (kedd) 10:00 (Rédei terem)
(közös szeminárium az Analízis Tanszékkel)

Előadó: Martin Hallnäs (Chalmers University of Technology and University of Gothenburg)
Cím: Exceptional orthogonal polynomials and quasi-invariance
Kivonat | Slides

Korábbi szemináriumok

2018. április 12. (csütörtök) 13:00

Előadó: László András (MTA Wigner FK, RMI, Budapest)
Cím: Általános relativisztikus korrekciók becslése müon g-2 és EDM kísérletekhez
Kivonat | Slides

2018. március 22. (csütörtök) 16:00

Előadó: Gyenis Balázs (MTA BTK Filozófiai Intézet, Budapest)
Cím: Az egyensúly felé törekvés és a valószínűség interpretációja
Kivonat | Előadás

2018. március 8. (csütörtök) 14:30
(közös szeminárium a Geometria Tanszékkel)

Előadó: Bozidar Jovanovic (Mathematical Institute SANU, Belgrade, Serbia)
Cím: Symmetries and noncommutative integrability
Kivonat | Előadás

2018. február 22. (csütörtök) 13:00

Előadó: Surján Péter (ELTE TTK, Kémiai Intézet)
Cím: Divergens perturbációs sorok felösszegzéséről
Kivonat | Előadás

2018. január 30. (kedd) 13:00

Előadó: Keresztes Zoltán (SZTE, Elméleti Fizikai Tanszék)
Cím: Precesszáló kompakt kettősök szekuláris dinamikája
Kivonat | Előadás

2017. december 14. (csütörtök) 13:00

Előadó: Fülöp Tamás (BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék)
Cím: Valószínűségi áram a nulla spinű relativisztikus kvantummechanikában
Kivonat | Előadás

2017. november 16. (csütörtök) 16:30

Előadó: Böhm Gabriella (Wigner FK, RMI, Budapest)
Cím: Kvantumszimmetriák
Kivonat | Előadás

2017. szeptember 21. (csütörtök) 13:00

Előadó: Kálmán Orsolya (Wigner FK, SZFI, Budapest)
Cím: Mérések által indukált nemlineáris transzformációk kvantuminformatikai alkalmazási lehetőségei
Kivonat | Előadás

2017. szeptember 14. (csütörtök) 13:00

Előadó: Vattay Gábor (ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék)
Cím: A transz-Turing gép
Kivonat | Előadás

2017. május 18. (csütörtök) 13:00

Előadó: Van Leeuwen-Polner Mónika (SZTE, Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszék; ELI-Alps)
Cím: Ultrarövid elektromágneses impulzusok szórása két párhuzamosan elhelyezett fémrétegen: A sugárzási visszahatás és az időkésleltetés szerepe
Kivonat | Előadás

2017. április 13. (csütörtök) 13:00

Előadó: Görbe Tamás Ferenc (SZTE, Elméleti Fizikai Tanszék)
Cím: Calogero-Ruijsenaars típusú integrálható rendszerek
Kivonat | Előadás

2017. április 5. (szerda) 15:00

Előadó: Pitrik József (BME, Analízis Tanszék)
Cím: Entrópiák és divergenciák
Kivonat | Előadás

2017. március 29. (szerda) 15:00

Előadó: Simon Ruijsenaars (Department of Applied Mathematics, University of Leeds, UK)
Cím: A relativistic conical function and its descendants
Kivonat | Előadás (angolul)

2017. március 16. (csütörtök) 13:00

Előadó: Balog János (Wigner FK, RMI)
Cím: Effektív potenciál a relativisztikus szóráselméletben
Kivonat | Előadás

2017. február 23. (csütörtök) 13:00

Előadó: Tóth Gábor Zsolt (Wigner FK, RMI)
Cím: Megmaradó áramok konstrukciója mértékelméletekben rögzített háttér esetén
Kivonat | Előadás

2017. február 9. (csütörtök) 13:00

Előadó: Barna Imre (Wigner FK, RMI; ELI-Alps)
Cím: Hélium ionizációja
Kivonat
Szemináriumok 2016-ban
Szemináriumok 2015-ben
Szemináriumok 2014-ben
Szemináriumok 2013-ban

Szemináriumi naptár

A szegedi Elméleti Fizikai Tanszék története


Előzmények, további olvasmányok

A Szegedi Tudományegyetem története
A fizika Szegeden [Az Intézeti honlapon]

      Az alábbi történeti összefoglaló a 90 éves a szegedi természettudományi képzés című egyetemi kiadványban jelent meg 2011-ben.


Az Elméleti Fizikai Tanszék

Nyomtatóbarát változat

      Az Elméleti Fizikai Tanszék első vezetője Ortvay Rudolf (1885–1945) volt. Ortvay Rudolf Farkas Gyula (1847–1930) tanítványa a kolozsvári egyetemen. Ortvay Rudolf élete hosszú ideig összeforrt a Ferencz József Tudományegyetemmel. Egyetemi tanulmányait Göttingenben fejezte be, ahol abban az időben elsősorban a matematika volt felülmúlhatatlan: David Hilbert, Hermann Minkowski és Felix Klein hatása végigkísérte Ortvayt egész pályáján. 1909-ben Tangl Károly professzor meghívására Kolozsvárra ment asszisztensnek. A tanári munka mellett a folyadékok dielektromos állandója nyomásfüggésével foglalkozott. Ebből írta doktori disszertációját, de érdeklődése az elméleti fizikához húzta. Ösztöndíjjal Zürichben Peter Debye mellett, majd Münchenben Arnold Sommerfeld mellett dolgozott. 1915-ben magántanári kinevezést kapott, és ugyanebben az évben a nyugdíjba vonuló Farkas Gyula helyére nevezték ki nyilvános rendkívüli tanárnak a Ferencz József Tudományegyetemen. Az egyetemmel ő is Pestre költözik. 1920 őszén nyilvános rendes tanár lesz, Szegeden az egyetem megnyitásától, 1921-től látta el az Elméleti Fizikai Intézet vezetői teendőit. Kezdetben nem adta fel budapesti lakását, ingázott a két város között, de mind több szállal kötődött a szegedi egyetem életéhez. Az 1923/24-es tanévben a Matematikai és Természettudományi Kar dékánja lett. 1924 és 1927 között ő szerkesztette a szegedi Acta természettudományi értekezéseit. Oktatói munkásságának legjelentősebb fejezete Szegeden a Bevezetés az anyag korpuszkuláris elméletébe című előadássorozata. (Érdekességként megemlítjük, hogy ezt az előadást József Attila, az 1924/25-ös tanévben az egyetem hallgatója is felvette az indexébe). Az előadások anyagát könyv formában is megjelentette, sőt akadémiai székfoglalójául is ennek a könyvnek az ismertetését választotta 1925-ben. Szegedi működése 1928-ban szakadt meg, amikor a budapesti Elméleti Fizikai Intézet igazgatója lett, Fröhlich Izidor helyén. A munkát ott folytatta, ahol abbahagyta Szegeden, de a budapesti egyetem helyzetéből következően jóval több lehetőség birtokában tovább alapozta a korszerű magyar elméleti fizikát.
      Ortvay távozása után átmenetileg a Kísérleti Fizikai Intézet akkori vezetője, Fröhlich Pál (1889–1949) látta el az Elméleti Fizikai Tanszék vezetői teendőit is, majd 1930-ban az akkorra már jelentős tudományos sikereket elért fizikust, Bay Zoltánt (1900–1992) hívta meg az egyetem. Bay Zoltán egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, majd doktorálását követően ösztöndíjasként négy évet töltött Berlinben. Tudományos tevékenységét ez idő alatt a Physikalisch- Technische Reichsanstaltban, valamint a berlini egyetem Fizikai-Kémiai Intézetében fejtette ki. Az aktív nitrogénre vonatkozó kutatásai során e gázban spektroszkópiai úton szabad nitrogénatomokat mutatott ki. Vizsgálati eredményeit idézni kezdte a nemzetközi szakirodalom. Eredményesek voltak a hidrogénmolekula folytonos ultraibolya spektrumára vonatkozó vizsgálatai is. Ezen a területen mutatkozott meg először Bay Zoltánnak az az adottsága, amely pályafutása során mindvégig jellemezte: rendkívüli áttekintő képességével meglátta a tisztán tudományos kutatás alkalmas eredményeiben a felhasználás lehetőségét, és kiváló gyakorlati érzékkel fejlesztette találmánnyá a technika szférájába átültetett gondolatot. A tanszékvezetői székét elfoglaló fiatal professzor nem tagadta meg a kísérleti fizika iránti elkötelezettségét, és a rendelkezésére álló szerény lehetőségek között laboratóriumot rendezett be magának a jelenlegi Kísérleti Fizikai Tanszék második emeletén. A témát és a kísérleti technikát készen hozta Berlinből. Ottani utolsó vizsgálatai, melyről már idehaza a Mathematikai és Physikai Lapokban számolt be, ritkított gázokban létrehozott nagyintenzitású áramlökésekre vonatkoztak. A Szegeden elvégzett vizsgálatok igazolták Bay még Berlinben megfogalmazott sejtését: az intermittáló áramlökések által kiváltott színkép jellegét a nagy áramintenzitások határozzák meg. Az eredményen túlmenően a kifejlesztett kísérleti technika értékes segédeszközül szolgált azoknak a kutatóknak, akik az ívkisülésben lejátszódó egyéb jelenségek vizsgálatával foglalkoztak. Az eszköz alkalmas volt ugyanis olyan nagy áramerősségek rövid időtartamú előállítására, amelyeket folyamatos üzemben, laboratóriumi méretű kisülési cső nem viselne el. 1934 júniusában Bay megírt egy teljesen elméleti fizikai tárgyú cikket, amelyben kis elmozdulások mechanikai úton való felnagyításával foglalkozott. Nagyítóeszközül csuklónégyszöget választva, megvizsgálta a rendszer kinetikáját, valamint az elérhető szögnagyítás mértékét. A dolgozat klasszikus mechanikai probléma kifejtésének tűnt, a gyakorlati alkalmazás legcsekélyebb lehetősége nélkül. Ugyanez év végén azonban megjelent az Orvosi Hetilap 50. számában egy cikk Bay Zoltán tollából, Egy új rendszerű elektrokardiográphról címmel. A dolog előzménye az, hogy Purjesz Béla és Rusznyák István belgyógyászokkal beszélgetve azokat a fogyatékosságokat feszegették, melyek a korábbi, a szíváramokat erősítés nélkül kijelző EKG-k használhatóságát korlátozzák. A két orvosprofesszor ösztönzésére és tanácsai alapján egy olyan elektrokardiográfot szerkeszt, amely felhasználja a rádiócsöves erősítőtechnikát. Bay Szegeden kezdte művelni azt a kutatási területet, amelynek problémaköre hosszú évtizedekre lekötötte érdeklődését. A témaválasztás nem előzmények nélküli. Berlinben került kapcsolatba Walther Wilhelm Bothéval (1891–1957), aki 1925-ben végezte el – Geigerrel együtt – a Compton-effektusra vonatkozó klasszikus kísérletét. Bay a sugárzás szórásának általánosabb problematikáját kezdte vizsgálni a saját építésű Geiger-Müller-számlálókkal. A nagyteljesítményű eszköz tényleges megépítésére azonban már Bay új munkahelyének laboratóriumában került sor. 1936-ban ugyanis elfogadta az egyeteminél lényegesen kedvezőbb kutatási lehetőségeket kínáló Egyesült Izzó ajánlatát, ahol megbízást kapott a gyártelep kutatólaboratóriumának vezetésére.
      Bay Zoltán után átmenetileg újra Fröhlich Pál lett a tanszékvezető, majd az 1939–40-es tanévben őt Gombás Pál (1909–1971) követte, aki 1941-ben az egyetemvisszahelyezéssel Kolozsvárra került.
      Széll Kálmán (1884–1952) – 1940-től haláláig vezette az Elméleti Fizikai Tanszéket – tudományos pályáját a hazai és külföldi egyetemeken folytatott tanulmányainak befejezése után, 1910-ben kezdte meg azoknak a részletes vizsgálatoknak a közzétételével, amelyeket a termoelektromos jelenségek termodinamikai kapcsolatainak felderítése terén végzett. Kutatómunkáját ezután két és fél évtizedes gimnáziumi tanári tevékenysége közben is rendszeresen folytatta. Főleg a statisztikai mechanika diszciplínája kötötte le érdeklődését, s számos figyelemre méltó eredményt tartalmazó dolgozata jelent meg hazai és külföldi folyóiratokban a gázok és a sugárzás energiaingadozásairól, valamint a két- és többatomos gázok rotációs és rezgési entrópiájáról. Miután 1936-ban egyetemi szakelőadóvá, majd egyetemi tanárrá nevezték ki, elsőrendű feladatának tartotta az elméleti fizika csaknem egész területét felölelő előadásainak gondos kidolgozását. A nagy felelősséget és elfoglaltságot jelentő egyetemi oktatással párhuzamosan végezte tudományos kutatásait; nevezetesen, több tanulmányban foglalkozott a gázoknak az újabb kvantumstatisztika szerinti viselkedésével, tragikus halála előtt pedig a kritikus ingadozások elméletéről szóló munkájának befejezésén dolgozott. Nemcsak mint tudományos kutató, mint a statisztikai fizika elismerten kiváló művelője, és nemcsak mint a tudomány fejlődésével az előadásaiban is lépést tartó, hallgatóit mindenben segítő és támogató professzor szerzett magának nagy érdemeket, hanem mint a tudomány eredményeinek lelkes ismertetője, szélesebb körökhöz szóló közvetítője is.
      Széll Kálmán halála után, 1952-ben Horváth János (1922–1970) a debreceni egyetemről került a szegedi Elméleti Fizikai Tanszék élére. Szegedre hívásában döntő szerepe volt Budó Ágostonnak és egykori tanárának, Szőkefalvi-Nagy Béla professzornak. Horváth János 1944-ben Szegeden szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát, 1942 és 45 között díjas gyakornoka, 1944 novemberétől 1945 februárjáig megbízott vezetője volt a szegedi egyetem Elméleti Fizikai Tanszékének. Ezután Gombás Pál ajánlásával a Műegyetem Kémiai Fizikai Tanszékén, majd Szalay Sándor meghívására a debreceni egyetem Orvoskari Fizikai Intézetében dolgozott. Az elméleti fizika nagyon különböző területein tevékenykedett, és ért el jelentős tudományos eredményeket. Kezdetben a kvantumkémiai és általában az atomfizikai többtest-probléma vizsgálatába kapcsolódott be. 1948 óta a tanszéken működött ugyanis a vegyész végzettségű Pauncz Rezső (1920–), aki az országban elsőként vezette be a képzésbe a Kvantumkémia tantárgyat. A Gombás Pál és iskolája által kifejlesztett módszereket alkalmazták és fejlesztették tovább. Pauncz Rezső pályája meredeken ívelt fel 1956 után, amikor is külföldre távozott. Horváth János érdeklődése ezután a differenciálgeometrián alapuló fizikai térelméletek felé fordult. Az 50-es években az elemi részek rendszerezésének munkájába kapcsolódott be a nemlokális térelméletek keretei között, később ebből önállóan továbblépve a vonalelem-geometriák által adott matematikai lehetőségek fizikai felhasználásával foglalkozott. Könyveit és jegyzeteit (közülük talán legismertebbek a Termodinamika és statisztikai mechanika és az Optika) sok évfolyam fizikus és tanárszakos hallgatói használták. Tanítványai szerették és tisztelték, csodálták nagy tudását, sokoldalúságát, szigorát. Előadásaiban a fizika színes, élő világként bontakozott ki, nemcsak a fizika ismerete, hanem szeretete is sugárzott róla. Élénk nemzetközi tudományos levelezést folytatott. Sokrétű és eredményes tudománypolitikai és tudományszervezői tevékenységet fejtett ki. Elévülhetetlen szerepet játszott a fizikus szak 1966-os szegedi elindításában. Hosszú éveken át tagja volt az Akadémia Fizikai Bizottságának. Életének 48 éve során csaknem húsz évet dolgozott az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csongrád Megyei Csoportjában, előbb elnökségi tagként, majd elnökként.
      1970-ben, Horváth János halála után Gilde Ferenc (1928–) vette át a tanszék vezetését. Működése ideje alatt folytatódtak a nagy hagyományokra visszatekintő kvantumkémiai kutatások (Berencz Ferenc, Maráz Vilmos), majd a 70-es évek közepétől nagyobb hangsúlyt kaptak a szilárdtestfizikában is alkalmazható módszerek, továbbá megkezdődött a fémklaszterek elektronszerkezetének és az elektron-molekula rugalmas ütközéseknek a tanulmányozása (Benedict Mihály, Gyémánt Iván, Papp György, Varga Zsuzsanna). A 80-as évek elejétől egyre jelentősebbé vált a sugárzásanyag kölcsönhatás vizsgálata (Benedict Mihály), és sikeres kutatások folytak a fotoszintetizáló rendszerek elektrontranszport-folyamatának tanulmányozása terén is (Vass Imre).
      1983-ban a kvantumkémia kiváló kutatóját, Kapuy Ede (1928–1999) professzort hívták meg az Elméleti Fizikai Tanszék élére, és ezzel ismét fellendült – a térbelileg kiterjedt rendszerek vizsgálatán belül – olyan kvantumkémiai módszerek kidolgozása és konkrét alkalmazása, amelyek az elektronkorrelációt is figyelembe veszik. Jelentős eredmények születtek a lokális és nemlokális hatások szétválasztása, továbbá egy nyílt héjú önkonzisztens módszer kifejlesztése terén (Kapuy Ede, Bartha Ferenc, Bogár Ferenc). A 90-es évek elején került a tanszékre – a Statisztikus fizika tantárgy óraadójaként – Iglói Ferenc, a Központi Fizikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója. Kapuy professzor nyugdíjba vonulása után, 1993-ban a tanszékvezetői székben először Gyémánt Iván (1944–), majd Benedict Mihály (1948–) követték egy-egy félévre és Iglói Ferenc (1952–) két félévre mint megbízott tanszékvezetők.
      1995–2008 között, Gyémánt Iván tanszékvezetése alatt sikeresen folytatódott a kicserélődés, a korreláció és a polarizáció szerepének tanulmányozása a sűrűségfunkcionál elméletben, a belső héj ionizációs energiák kiszámításában, az elektron-molekula ütközésekben, valamint a fémklaszterekben (Gyémánt Iván, Varga Zsuzsa), és fontos eredmények születtek a félvezetők elektrontranszportjának elméletében (Papp György). Emellett a tanszék kutatási témái sokrétűbbé váltak, amit erősített az új rendszerű doktori (PhD) képzés elindulása is. Minden évben egy vagy két új doktorandusz kapcsolódott be az itt folyó oktatásba és kutatásba. A fokozat megszerzését követően közülük többen a hazai és külföldi egyetemek, kutatóintézetek oktatói és/vagy kutatói lettek. Iglói Ferenc és tanítványai kiemelkedő eredményeket értek el a statisztikus fizikában, nevezetesen az inhomogén, rendezetlen rendszerek vizsgálatában, a fázisátalakulások kritikus exponenseinek analitikus és numerikus meghatározásában és a hálózatok statisztikus elméletében. 1995-ben került a tanszékre Fehér László, a matematikai fizika, azon belül az integrálható rendszerek és a konform térelmélet nemzetközi hírű kutatója. Az ő révén korábbi munkahelyével, a Bolyai Intézettel is szorosabbá vált a tanszék kapcsolata, tanítványa, Pusztai Gábor jelenleg is az Analízis Tanszék oktatója. Ez idő alatt formálódott ki Benedict Mihály vezetésével a kvantumelmélet elvi kérdéseivel, a kvantumoptikával, a fény és atomi rendszerek koherens kölcsönhatásával foglalkozó új kutatói generáció, közülük Czirják Attila és Földi Péter jelenleg is a tanszék oktatói. Jelentős kutatásokat végeztek a gravitáció elméletében a 90-es évek közepétől a tanszékhez kötődő Gergely Árpád László és tanítványai. Toró Tibor (1931–2010), a temesvári egyetem professzora tizenöt évig a tanszék vendégprofesszoraként tartott nagy érdeklődést keltő asztro-részecskefizikai, valamint – a 20. század vezető fizikusairól – tudománytörténeti előadásokat.
      2008-tól 2012 végéig Benedict Mihály vezette a tanszéket, ahol az előző időszak sikeres témáinak folytatása mellett az évtized közepétől kezdve néhány újabb területen is számottevő visszhangot keltő munkák születtek. Ide tartoznak az ún. nanomágnesek sugárzási tulajdonságaira vonatkozó kutatások, másrészt a félvezetőkben mozgó elektronok spinjének kvantumos manipulálását célzó spintronika területén elért és jelentős nemzetközi idézettséget hozó eredmények (Benedict Mihály, Földi Péter, Kálmán Orsolya).



 

© Elméleti Fizikai Tanszék